1995. évi XC. törvény - hatálytalanította: 2003. évi LXXXII. törvény

az élelmiszerekről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelettel

módosította: 92/2004. (V. 25.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet  piros színnel a szövegben

módosította még 148/2004. (X. 1.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet - kék háttérrel fehér betűkkel a szövegben

módosította: 167/2004. (XI. 29.) FVM-EüM-GKM együttes rendelet - fehér alapon kék színnel a szövegben (33.§ (4))

módosította még: 86/2007. (VIII. 17.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet - barna háttéren sárga betűkkel a szövegben!

Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

Általános rendelkezések

Vhr. 1. § (1) Feldolgozott élelmiszert előállító új élelmiszer-előállító hely létesítése esetén - a vendéglátás és közétkeztetés kivételével - vagy a meglévő élelmiszer-előállító hely olyan mértékű átalakítása esetén, amely az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény (a továbbiakban: ÉT) 3. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételek lényeges megváltozásával jár, a területileg illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) illetékes intézete, valamint a környezetvédelmi felügyelőség, illetve nemzeti park igazgatóság szakhatósági hozzájárulásukat az építésügyi eljárás keretén belül gyakorolják.

(2) Hatálytalan!

[Hatálytalanított szövegrész: Az (1) bekezdésben meghatározott szakhatóságok szakhatósági hozzájárulásukat a rendelet 1. számú melléklete szerinti adatok alapján adják meg.]

Vhr. 2. § (1) A feldolgozott élelmiszert előállító élelmiszer-előállító hely működési engedélyét - a vendéglátás és közétkeztetés kivételével - az Állomás az 1. § (1) bekezdése szerinti szakhatóságok szakhatósági hozzájárulásával adja meg.

(2) A működési engedélyt az (1) bekezdésben előírt módon az ÉT 3. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételek lényeges megváltozásával járó átalakítás esetén is meg kell kérni.

(3) A működési engedély iránti kérelmet az előállítás megkezdése előtt legalább 30 nappal az Állomáshoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:

a) az előállítani kívánt élelmiszernek a rendelet 2. számú melléklete szerinti gyártmánylapját vagy annak tervezetét (pl. próbagyártás szükségessége esetén),

b) szakképesítéshez kötött élelmiszer-előállító tevékenység esetén az előírt képesítéssel rendelkező felelős vezető nevét, címét, végzettségét, illetve a működési engedélyt kérő nyilatkozatát az előírt szakképesítéssel rendelkező felelős vezető alkalmazásáról,

c) az élelmiszer-előállításhoz felhasználni kívánt ivóvíznek az Országos Tisztifőorvos által kijelölt laboratóriumban történt vizsgálatának eredményét,

d) az előállítónak (üzemeltetőnek) a működtetéshez való jogosultságát hitelt érdemlően bizonyító dokumentum másolatát (pl. cégbírósági bejegyzés, vállalkozói igazolvány stb.).

(4) Az Állomás az engedély kiadásáról, illetve visszavonásáról, valamint az e körben hozott minden intézkedéséről köteles értesíteni az 1. § (1) bekezdése szerinti szakhatóságokat.

Vhr. 3. § Az előállító kérelmére, vagy amennyiben a benyújtott dokumentáció alapján ez szükséges, az 1. § (1) bekezdése szerinti szakhatóságok helyszíni szemlét tartanak.

Vhr. 4. § (1) A receptúra bevezetése, a technológia, valamint a berendezések kipróbálására szolgáló tevékenység próbagyártásnak minősül. A próbagyártáshoz - amelynek időtartama 30 napnál hosszabb nem lehet - nem szükséges a működési engedély.

(2) A próbagyártás során előállított élelmiszert csak a 16. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott gyártmánylap alapján lehet forgalomba hozni.

(3) A próbagyártás során előállított különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszert csak a 13. § szerinti engedély alapján lehet forgalomba hozni.

Vhr. 5. § (1) Élelmiszer adalékanyag használata akkor engedélyezhető, ha

a) toxikológiai szempontból megvizsgált, és a felhasználás körülményei között a javasolt felhasználási szinten a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján ártalmatlan, a fogyasztók egészségét nem veszélyezteti,

b) nem szolgál a hibás alapanyag a rossz higiénés körülmények, a nem megfelelő technológia alkalmazásának elfedésére vagy az élelmiszer tulajdonságainak, jellegének megváltoztatásával a fogyasztó félrevezetésére,

c) alkalmazásának szükségessége technológiailag igazolható és a kívánt cél más, gazdaságosan és technikailag megvalósítható módszerrel nem érhető el.

(2) Az élelmiszer adalékanyag alkalmazása akkor indokolt, ha az a felsoroltak közül legalább egy célt szolgál:

- védi az élelmiszer tápértékét,

- különleges étrendhez szükséges alkotórészt tartalmaz,

- segíti az élelmiszer minőségének és stabilitásának megtartását,

- javítja az élelmiszer érzékszervi tulajdonságait,

- segíti az élelmiszer előállítását, csomagolását és tárolását.

Vhr. 6. § (1) A felhasználásra engedélyezett adalékanyagokat, azok pontos felhasználási területeit és megengedett felhasználási koncentrációit, valamint tisztasági követelményeiket a Magyar Élelmiszerkönyv (a továbbiakban: MÉ) vonatkozó előírásai tartalmazzák.

(2) Az MÉ vonatkozó előírásaiban nem engedélyezett adalékanyag (beleértve az aromákat is) gyártását és felhasználását a felhasználó, a forgalmazó vagy az előállító kérelmére a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézete (a továbbiakban: OÉTI) engedélyezi.

(3) Az engedélyt a rendelet 3. számú melléklete szerint kell kérni.

(4) Az adalékanyag felhasználási engedélyeket a Népjóléti Közlönyben és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni. Az újonnan engedélyezett adalékanyagokkal ki kell egészíteni a MÉ vonatkozó előírását.

(5) Az adalékanyagnak az engedélyben rögzített feltételektől eltérő alkalmazása tilos.

(6) Csak az elfogadott tisztasági követelményeknek megfelelő adalékanyagokat lehet felhasználni.

Vhr. 7. § (1) Élelmiszer-előállító helyen alkalmazott tisztító- és fertőtlenítőszerek esetében a veszélyes anyagokra, készítményekre vonatkozó jogszabályokban előírtak figyelembevétele mellett, élelmiszer-előállító helyen kizárólag olyan tisztító- és fertőtlenítőszert lehet felhasználni, amelynek előírásszerű felhasználása sem az előállító helyen dolgozókra, sem a fogyasztókra nem jelent veszélyt, illetve amely hulladékával a környezetet a megengedettnél nagyobb mértékben nem szennyezi.

(2) A felhasználás iránti kérelmet a rendelet 4. számú melléklete szerint az OÉTI-hez kell benyújtani.

(3) A tisztító- és fertőtlenítőszer felhasználását az OÉTI engedélyezi.

(4) A tisztító- és fertőtlenítőszer felhasználási engedélyeket az Egészségügyi Közlönyben és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben évente közzé kell tenni.

Vhr. 8. § (1) Az élelmiszer-előállítás során alkalmazott új technológiai segédanyag felhasználását az OÉTI engedélyezi.

(2) A felhasználási engedély iránti kérelmet a rendelet 5. számú melléklete szerinti tartalommal az OÉTI-hez kell benyújtani.

Vhr. 9. § Az engedélyezett adalékanyagok, mosó- és fertőtlenítőszerek, technológiai segédanyagok, élelmiszerrel érintkező anyagok, csomagolóanyagok, új élelmiszerek, különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek engedélyét újra kell értékelni, amennyiben azt új tudományos eredmények vagy a megváltozott felhasználási körülmények indokolják. Indokolt esetekben az engedélyeket vissza kell vonni, vagy módosítani kell.

Vhr. 10. § Az élelmiszer-előállítás folyamatában az előállítónak olyan minőségbiztosítási rendszereket - MSZ EN ISO 9000 szabványsorozat - vagy ezek egyes elemeit, illetve biológiai, mikrobiológiai, kémiai, fizikai veszély elemző és elhárító rendszereket - Veszély Elemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) - vagy ezek egyes elemeit kell alkalmaznia, amelyek biztosítják az élelmiszer közegészségügyi, élelmiszerhigiéniai és minőségi megfelelőségét.

Vhr. 10/A. § Az egészségügyi miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértésével Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testületet hoz létre. Az Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testület tagjait a tudomány, a mezőgazdasági termelők, az élelmiszer-előállítás, az élelmiszer-forgalmazás, az élelmiszer-ellenőrzés és a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek, valamint az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium képviselőiből, továbbá az illetékes állami és független szervek szakértőiből az egészségügyi miniszter nevezi ki. A Testület működési szabályzatát az egészségügyi miniszter hagyja jóvá. A Testület az élelmiszer-biztonságot érintő kérdésekben az állami szervek felkérésére tanácsot ad, illetve javaslatokat tesz.

Vhr. 11. § (1) Az élelmiszer-előállítás folyamatában az előállítás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, valamint a közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minőségbiztosítási és környezetvédelmi szabályok betartása az előállító kötelezettsége.

(2) Az élelmiszer-előállítási folyamat irányítójának - ha az előírtnál magasabb szakirányú képzettséggel nem rendelkezik - a rendelet 6. számú mellékletében előírt képesítéssel kell rendelkeznie.

(3) Az élelmiszer-előállítás folyamatában részt vevő személyeknek - a szakirányú végzettséggel rendelkezők kivételével - a munkába lépést követő 2 hónapon belül közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minőségbiztosítási és környezetvédelmi minimumvizsgát kell tennie.

(4) A minimumvizsgának a rendelet 7. számú melléklete szerinti lebonyolításáról a Szolgálat és - a vendéglátás, a közétkeztetés és a kereskedelem kivételével - az Állomás gondoskodik.

(5) A (3) bekezdés szerint vizsgára kötelezett személyeket a munkába lépésüket követően a tevékenységük megkezdése előtt a személyi higiéniai alapismeretekre ki kell oktatni. Az oktatásról a munkaadó gondoskodik.

Vhr. 12. § (1) Hatálytalanította 148/2004. (X. 1.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet

[Hatálytalanított szövegrész: A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereknek ki kell elégíteniük az általános fogyasztásra előállított élelmiszerekkel szemben támasztott követelményeket is, kivéve, ha valamely előírás ellentétes az elérendő különleges táplálkozási céllal.]

(2) Hatálytalanította 148/2004. (X. 1.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet

[Hatálytalanított szövegrész: A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek főbb típusait és ezek követelményeit a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.]

(3)  Hatálytalan!

[Hatálytalanított szövegrész: A rendelet 8. számú mellékletének 2. pontjában felsorolt élelmiszerek diétás élelmiszerek. A diétás kifejezés vagy más erre utaló, vagy ahhoz hasonló szavak használata más élelmiszerek jelölésén tilos.]

(4)  Hatálytalan!

[Hatálytalanított szövegrész: A vitaminok, valamint az ásványi anyagok felnőttek számára fogyasztásra ajánlott napi mennyiségét a MÉ előírása, továbbá a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza..]

(5) Hatálytalanította 148/2004. (X. 1.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet

[Hatálytalanított szövegrész: Azok az élelmiszerek, melyeknek napi szokásos fogyasztási mennyiségében a vitaminok, illetve az ásványi anyagok mennyisége meghaladják a (4) bekezdés szerint a felnőttek számára fogyasztásra ajánlott napi mennyiséget, nem tartoznak e rendelet hatálya alá.]

(6)  Hatálytalan!

[Hatálytalanított szövegrész:A- és D-vitamin csak olyan élelmiszerek dúsítására, illetve kiegészítésére használható, amelyeket A- és D-vitamint természetesen tartalmazó élelmiszerek helyett fogyasztanak.]

Vhr. 13. § Hatálytalanította 148/2004. (X. 1.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet

[Hatálytalanított szövegrész: (1) A különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer előállítását az OÉTI engedélyezi. Az engedély iránti kérelmet a rendelet 10. számú melléklete szerint az OÉTI-nek kell benyújtani.

(2) A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszert csak az előállítási engedélyben megjelölt élelmiszer-előállító helyen szabad előállítani.]

Vhr. 14. § (1) Az új élelmiszer előállításának engedélyezése iránti kérelmet - a vendéglátás és közétkeztetés kivételével - a földművelésügyi miniszternek címezve, az Állomáson kell benyújtani a rendelet 11. számú melléklete szerint. Az Állomás beszerzi az OÉTI szakhatósági hozzájárulását.

(2) Az állomás - ha a kérelem alátámasztására benyújtott adatokat, dokumentációt és információt annak elbírálásához nem tartja elegendőnek - további kiegészítéseket kérhet.

(3) Az engedélynek tartalmaznia kell az új élelmiszer jellemzőit, speciális jelölési követelményeit és felhasználásának esetleges feltételeit.

(4) Az engedélyezési kötelezettség szempontjából nem minősül új élelmiszernek az a részben vagy egészben géntechnológiával módosított összetevőkből előállított élelmiszer, amelyben a génsebészeti beavatkozásból származó DNS vagy fehérje nincs jelen, illetve, amelyben a géntechnológiai beavatkozásból származó anyag mennyisége egyetlen összetevőben sem haladja meg az 1%-ot.

Vhr. 15. § (1) Élelmiszert kizárólag olyan létesítményben szabad ionizáló energiával kezelni, amely az atomenergiáról szóló törvényben előírt engedélyeken kívül az 1. § szerinti engedéllyel is rendelkezik.

(2) Élelmiszernek ionizáló energiával való kezelése nem helyettesítheti a termék előállítása során alkalmazott jó gyártási gyakorlatot.

(3) A szárított zöldségek, fűszerek, burgonya, vöröshagyma és a mazsola legfeljebb 10 kGy elnyelt átlag dózissal való kezeléséhez a rendelet 12. számú mellékletének 1., 2., 3., 6. és 7. pontjaiban felsorolt adatokat be kell jelenteni a Szolgálat megyei, fővárosi intézetéhez.

(4) A (3) bekezdésben nem szereplő élelmiszer ionizáló energiával való kezelésének engedélyezése iránti kérelmet - a vendéglátás, a közétkeztetés és kereskedelem kivételével - a rendelet 12. számú melléklete szerint kell az Állomáson benyújtani.

(5) Az Állomás a kérelmet az előállítónál végzett helyszíni ellenőrzései alapján mindenekelőtt a jó gyártási gyakorlat alkalmazásának szempontjából megvizsgálja és beszerzi az OÉTI szakhatósági hozzájárulását.

(6) A vendéglátásban, a közétkeztetésben előállított, a kereskedelemben lévő és az import élelmiszernek ionizáló energiával való kezelésének engedélyezése iránti kérelmet közvetlenül az OÉTI-hez kell benyújtani.

Vhr. 16. § (1) A korábban már előállított élelmiszer új terméknek minősül akkor, ha a jóváhagyott gyártmánylapjának I. 2., 3., 5., 7., 8., II. 1., 2., 4., 5. és III. pontjaihoz viszonyítva változás történik. Nem tekinthetők változásnak a III. pont vonatkozásában az időszakos jelölési változások, amelyek a többi pontot nem érintik, valamint az I.1. és a II.3. változása miatti jelölési módosítások.

(2) Az új terméknek minősülő feldolgozott élelmiszerek gyártmánylapját - az MÉ-ben szabályozott, továbbá a vendéglátásban és közétkeztetésben előállított élelmiszerek kivételével az előállítás megkezdése előtt jóváhagyásra az Állomáshoz kell benyújtani.

(3) Az Állomás megkövetelheti az adatok valódiságát bizonyító mérési eredmények dokumentálását, vagy maga végez vizsgálatokat.

(4) Az Állomás a gyártmánylapot - adalékanyag (kivéve az aromákat) esetében az OÉTI szakhatósági hozzájárulásának figyelembevételével - határozatban hagyja jóvá.

(5) A több telephelyen működő élelmiszer-előállítónak az új terméknek minősülő feldolgozott élelmiszer gyártmánylapját az előállítás első helye szerint illetékes Állomáshoz kell benyújtania. Az élelmiszer-előállító a jóváhagyott, illetve nyilvántartásba vett gyártmánylap alapján a terméket más telephelyein is előállíthatja. Ebben az esetben a jóváhagyott, illetve nyilvántartásba vett gyártmánylapot az előállítás új helye szerint illetékes Állomásra az előállítás megkezdése előtt tájékoztatás céljából be kell nyújtani.

(6) A különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek, valamint az MÉ-ben szabályozott élelmiszerek gyártmánylapját nyilvántartás céljából az Állomásnak kell benyújtani.

(7) A gyártmánylap egy példányát az élelmiszer-előállító helyen a hatósági ellenőrzés számára is hozzáférhető módon kell megőrizni mindaddig, míg az illető élelmiszer előállítása folyik, illetőleg az forgalomban van.

Vhr. 17. § A vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás részletes feltételeit külön rendelet szabályozza.

Vhr. 18. § (1) Élelmiszer-forgalmazó helyet az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint lehet létesíteni és működtetni.

(2) Az élelmiszerek minőségmegőrzési idejük lejárta után csak az Állomás engedélyével, az abban rögzített feltételekkel és időpontig forgalmazhatók.

(3) A 28. § (3) bekezdése szerint "fogyasztható" felirattal jelölt minőségmegőrzési idejű élelmiszereket, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereket minőségmegőrzési időtartamuk lejárata után nem szabad forgalomba hozni.

Vhr. 19. § (1) Élelmiszer szállítására tiszta, szagtalan, szennyeződéstől és fertőző anyagoktól mentes, könnyen tisztítható, fertőtleníthető szállítóeszközt, járművet, szállítótartályt lehet csak használni, amely alkalmas az élelmiszer minőségének a megóvására, és megakadályozza az élelmiszer kifolyását, kiszóródását.

(2) Az élelmiszer minőségének megőrzéséhez szükséges tárolási körülményeket a fogyasztó részére történő értékesítésig a forgalmazás valamennyi szakaszában biztosítani kell. A tárolási körülményeket, azoknak az élelmiszer minőségére gyakorolt hatását a forgalmazó rendszeresen köteles ellenőrizni.

(3) A forgalmazó köteles meggyőződni az általa forgalmazott élelmiszer megfelelő minőségéről.

Vhr. 20. § (1) Tilos házalás útján - a zöldség- és gyümölcsfélék kivételével - élelmiszert forgalomba hozni.

(2) Utcai árusítás, valamint csomagküldés útján csak a külön rendelet szerint szabad élelmiszert forgalomba hozni.

(3) A gomba forgalmazásakor a külön jogszabályban előírtakat is be kell tartani.

(4) Élelmiszert is árusító piaci és vásári elárusító helyeken is be kell tartani az élelmiszer-forgalmazás feltételeire vonatkozó előírásokat.

Vhr. 21. § (1) A 25-35. §-okban foglaltakat az import élelmiszerek esetében is alkalmazni kell.

(2) Import élelmiszerek, továbbá az exportból visszamaradt, idegen nyelvű jelöléssel ellátott egyedi fogyasztói csomagolású, belföldön forgalomba hozott élelmiszerek esetében az előírt magyar nyelvű jelöléseket pótcímkén is fel lehet tüntetni.

Vhr. 22. § (1) A forgalomba hozatalt megelőzően a fogyasztók részére értékesítendő valamennyi, az előállító, az importőr vagy a forgalmazó (a továbbiakban: importőr) által újonnan forgalmazni kívánt új terméknek minősülő import élelmiszer előmintáját - beleértve az új élelmiszerekét is - vizsgáltatni kell. Az előminta megfelelőségét és minőségét a gazdasági miniszter által kijelölt laboratórium, közegészségügyi szempontból való megfelelőségét az OÉTI vizsgálja.

(2) A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mennyiségű előmintát az importőrnek kell eljuttatnia a vizsgálatot végző intézményekbe. A mintához csatolni kell az élelmiszer és az importőr azonosításához szükséges bizonylatokat, a magyar nyelvű címketervezetet, valamint az eredeti címke hivatalos magyar fordítását.

(3) A szakvéleményt a vizsgálatot végző intézmény köteles megküldeni az illetékes élelmiszer-ellenőrző hatóságnak is.

(4) Újabb vizsgálat után lehet csak forgalomba hozni azokat az élelmiszereket, amelyeket 3 évnél régebben vizsgáltak meg. A vizsgálat rendjét külön jogszabály határozza meg.

(5) Az importált, illetve forgalomba hozott élelmiszer tételnek az előmintával való azonosságáért az importőr felelős.

(6) A vizsgáltatási kötelezettség nem vonatkozik az olyan élelmiszerre, amelyet

a) más országba történő továbbszállítás céljából hoztak be az országba,

b) valamely külföldi állam államfőjének vagy védett vezetőjének és kíséretének, diplomáciai képviseletek tagjainak hoztak be saját felhasználásra,

c) tudományos célokra, vásárokra, kiállításokra vagy hasonló rendezvényekre, bemutatásra szolgáló mennyiségben hoztak be,

d) nem értékesítésre, hanem saját használatukra, az utasforgalom keretén belül hoztak be,

e) vámhivatali ellenőrzés alatt tartanak.

(7) Amennyiben a vámkezelés során a (6) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértésének gyanúja felmerül, úgy az illetékes vámszervek kötelesek az ügyben érintett hatóságokat késedelem nélkül értesíteni.

Vhr. 23. § (1) Az új terméknek minősülő import élelmiszer nyersanyag és adalékanyag (beleértve az aromákat is) közegészségügyi szempontból való megfelelőségét vizsgáltatni kell. A vizsgálatot az OÉTI végzi. A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mennyiségű előmintát az importőrnek kell az OÉTI-hez eljuttatnia. A mintához csatolni kell az élelmiszer és az importőr azonosításához szükséges bizonylatokat, valamint az eredeti jelölés hivatalos magyar fordítását.

(2) Az import élelmiszerek állategészségügyi és növényegészségügyi megfelelőségének vizsgálatát külön jogszabályok alapján a földművelésügyi miniszter által kijelölt szervek végzik.

(3) Az ÉT 16. §-ának (2) bekezdése szerinti speciális magyar élelmiszerek körét és ezek minőségi jellemzőit külön rendelet, valamint a MÉ irányelvei határozzák meg.

Vhr. 24. § Az élelmiszer-forgalmazás részletes feltételeit külön rendelet szabályozza.

Vhr. 25. § (1) A csomagolás főbb fajtái:

a) egyedi fogyasztói csomagolás: az átlagos fogyasztói szokásoknak megfelelő mennyiségben az előállítás vagy forgalomba hozatal helyén csomagolt élelmiszer, amelynek tömege vagy térfogata meghatározott és legfeljebb 10 kg, illetve 10 liter;

b) gyűjtő és kínáló csomagolás: meghatározott számú csomagolt vagy csomagolatlan élelmiszer további csomagolóanyaggal való részbeni vagy teljes burkolása a kezelés, tárolás, szállítás, kínálás és reklámozás megkönnyítése céljából;

c) nagyfogyasztói csomagolás: az ipari, kereskedelmi vagy vendéglátás céljára az a) pontban meghatározott mértéken felül történő csomagolás.

(2) A csomagolóanyag méretének - a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében - arányban kell lennie a csomagolt nettó tömeggel vagy térfogattal.

(3) Egyes csomagolt élelmiszereket csak a MÉ-ben meghatározott tömegű vagy térfogatú egyedi fogyasztói csomagolási egységekben lehet forgalomba hozni.

(4) Közvetlen értékesítés során a csomagolatlan élelmiszereket élelmiszer-csomagolásra engedélyezett anyagba helyezve kell a fogyasztónak átadni.

(5) Kenyeret és péksüteményt a közvetlen értékesítés során úgy kell a fogyasztónak átadni, hogy a csomagolóanyag a termék teljes felületét fedje. A csomagolóanyagot az önkiszolgáló értékesítés során is biztosítani kell.

(6) Csomagolatlan húst és húskészítményt közvetlen értékesítés során világos színű, nem nedvszívó papírban vagy műanyag fóliában kell a fogyasztónak átadni.

Vhr. 26. § (1) Élelmiszer-csomagolásra, valamint élelmiszerrel érintkezésbe kerülő tárgyak készítésére kizárólag olyan anyagok használhatók, amelyekből rendeltetésszerű felhasználásuk során

a) az egészségre ártalmas mennyiségben nem kerülnek át anyagok az élelmiszerekbe,

b) az átkerült anyagok nem okozzák az élelmiszer kedvezőtlen elváltozását, biológiai értékének romlását.

(2) A különféle csomagolóanyagok, valamint élelmiszerekkel érintkező tárgyak előállítására és kezelésére felhasználható anyagokat, az átkerülő komponensek határértékeit, a felhasználás körülményeit, esetleges korlátozásait a MÉ előírásai tartalmazzák. Ettől eltérő felhasználás vagy új anyag alkalmazása esetén, engedélyt kell kérni.

(3) Új anyagnak minősül

- a belföldön élelmiszer-csomagolásra, valamint élelmiszerrel érintkezésbe kerülő tárgy készítésére még nem használt alapanyagból készült,

- az eddigitől eltérő összetételű, (az adott típusú anyag előállításához korábban még nem engedélyezett összetevőt tartalmazó),

- a MÉ vonatkozó előírása szerinti élelmiszercsoport csomagolóanyagaként vagy az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő tárgyhoz még nem használt

anyag.

(4) Az új anyag felhasználását az OÉTI engedélyezi. Az engedély iránti kérelmet a rendelet 13. számú melléklete szerint az OÉTI-hez kell benyújtani.

Vhr. 27. § (1) Az élelmiszer megnevezése legyen elegendően pontos ahhoz, hogy tájékoztasson az élelmiszer valódi jellegéről, és lehetővé tegye megkülönböztetését olyan termékektől, amellyel összetéveszthető. A megnevezésben utalni kell az élelmiszer esetleges fizikai, kémiai és más módon történő kezelésére (pl. gyorsfagyasztott, fagyasztva szárított, pirított, őrölt, szárított, koncentrált, füstölt stb.), ha ezen információk hiánya a fogyasztót félrevezetheti.

(2) Az egyes élelmiszerek megnevezését a következők figyelembevételével kell meghatározni:

a) a MÉ-ben előírásokkal vagy irányelvekkel szabályozott élelmiszereket csak a MÉ-ben foglalt megnevezéssel lehet ellátni,

b) az MÉ előírásait és irányelveit nem, vagy csak részben kielégítő élelmiszerek esetében nem lehet alkalmazni az MÉ-ben foglalt, ahhoz hasonló, vagy arra bármilyen formában utaló megnevezést, kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereknél,

c) az ökológiai termelésre utaló, külön jogszabályban meghatározott jelölést csak akkor lehet a megnevezésben használni, ha az élelmiszer a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelel,

d) a védett eredetmegjelölésű és földrajzi jelzésű, valamint a tanúsított különleges tulajdonságú élelmiszer-megnevezéseket csak a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint szabad használni,

e) azokat az élelmiszereket, amelyek a minőségmegőrzési idejük növelésére a levegőtől eltérő összetételű gáz atmoszférában csomagoltak, a "védőgázas csomagolásban" felirattal kell ellátni.

(3)

(4) Az ionizáló energiával kezelt élelmiszerek jelölésében a megnevezéssel egy látómezőben, jól láthatóan az "ionizáló energiával kezelt" kifejezést kell feltüntetni. Azt az élelmiszert, amelynek ionizáló energiával kezelt összetevői fogyasztáskész állapotának 5%-át nem haladják meg, nem kell az "ionizáló energiával kezelt" kifejezéssel jelölni. Feltüntethető emellett a jelölésben az ionizáló kezelést jelképező, a rendelet 14. számú melléklete szerinti nemzetközi jel is.

(5) a) A hazai előállítású élelmiszereken

1. az élelmiszer előállítóját és az előállítás helyét, vagy

2. forgalmazóját és címét;

b) az import élelmiszereken

1. az importőr nevét és címét, vagy

2. a forgalmazó nevét és címét

kell feltüntetni.

(6) Valamennyi mértékegységgel rendelkező adatot SI mértékrendszerben kell megadni. Minden más mértékrendszer második jelölésként alkalmazható.

(7) A csomagolt élelmiszerek nettó mennyiségét

a) folyadékok esetében térfogategységben,

b) szilárd termékek esetében tömegegységben,

c) viszkózus, vagy pépes élelmiszerek esetében térfogat- vagy tömegegységben

kell kifejezni.

(8) Az élelmiszerek nettó tömegét vagy térfogatát legalább a következő betűnagyságok alkalmazásával kell megadni:

a) 50 g-ig, illetve cm3-ig 2 mm,

b) 51-200 g, illetve cm3 között 3 mm,

c) 201-1000 g, illetve cm3 között 4 mm,

d) 1000 g, illetve cm3 fölött 6 mm.

(9) Gyűjtőcsomagolás esetén a nettó tömeget vagy térfogatot úgy kell jelölni, hogy egy fogyasztói csomagolású egység nettó tömegét vagy térfogatát és ezen csomagolások számát kell feltüntetni. Ennek feltüntetése azonban nem kötelező akkor, ha a fogyasztói csomagolású egységek száma könnyen és egyértelműen megállapítható kívülről, és ezen egységek nettó tömege vagy térfogata legalább egy egységen jól látható, továbbá, ha az élelmiszer jellege, a kialakult fogyasztói szokások miatt a MÉ előírása/irányelve így rendelkezik.

(10) Azon csomagolások esetében, amelyek két vagy több csomagolt egységet tartalmaznak, de azok nem külön forgalmazásra szánt fogyasztói csomagolási egységek, a teljes nettó mennyiséget, és a különálló csomagolási egységek darabszámát kell feltüntetni. A darabszám feltüntetése nem kötelező, ha ez a csomagolás megsértése nélkül könnyen és egyértelműen megállapítható.

(11) Ha valamely szilárd élelmiszert folyadékközegben helyeznek el (pl. felöntőlé, mártás), akkor az élelmiszer töltő tömegét (lecsepegtetéssel meghatározott) is fel kell tüntetni. Folyadékközeg a táplálkozástanilag nem, vagy kevésbé értékes komponensek, vagy ezek keveréke (fagyasztott állapotukban is), pl. víz, sós víz, sók oldata, étkezési savak oldata, ecet, cukrok és más édesítő anyagok vizes oldata, gyümölcs vagy zöldséglé tartalmú felöntőlé.

(12) Nem kötelező feltüntetni a nettó mennyiséget olyan élelmiszerek esetében

a) amelyek jelentős térfogat- vagy tömegveszteséget szenvednek, vagy amelyeket szokásosan darabszám szerint értékesítenek,

b) amelyek nettó mennyisége kevesebb mint 5 g, illetve 5 cm3, kivéve a fűszereket és aromákat.

Vhr. 28. § (1) Az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátumát a fogyasztó számára közérthetően, az egyéb azonosító kódjelektől megkülönböztethető módon, elkülönítetten kell megadni. A dátumot az év, a hónap és a nap legalább két arab számjegyű feltüntetésével kell megadni. Az évszám teljes megadása, a hónap betűvel való teljes vagy rövidített kiírása is lehetséges. Azon élelmiszerek esetében, ahol a minőségmegőrzési időtartam

a) három hónapnál rövidebb, elegendő a hónap és a nap,

b) három hónap vagy annál hosszabb, de a tizennyolc hónapot nem haladja meg, elegendő az év és a hónap,

c) tizennyolc hónap vagy annál hosszabb, elegendő az év feltüntetése. A lejárat dátuma a b) pont esetében a hónap utolsó napja, a c) pont esetében pedig az év utolsó napja.

(2) A minőségmegőrzési időtartam lejáratát a következőképpen kell feltüntetni:

a) "minőségét megőrzi (év/hónap/nap):", illetve "minőségét megőrzi (nap/hónap/év):"... dátum feltüntetése, vagy

b) "minőségét megőrzi (év/hónap/nap):", illetve "minőségét megőrzi (nap/hónap/év):"... utalás a dátum feltüntetési helyére.

A minőségmegőrzési időtartam hónap és nap vagy év és hónap jelölése esetén is ezt a rendelkezést kell alkalmazni.

(3) A fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentő, az összetételük miatt mikrobiológiai vagy más okból gyorsan romló (állati eredetű élelmiszer, gomba stb., illetve ezeket tartalmazó élelmiszer), és a minőségük megőrzéséhez 0-10 °C közötti tárolási hőmérsékletet igénylő élelmiszerek esetében a "minőségét megőrzi" felirat és a dátum helyett a "fogyasztható (hónap/nap)" vagy "fogyasztható (nap/hónap)" feliratot és a dátumot, illetve a dátum feltüntetési helyére való utalást kell jelölni.

(4) A dátum jelölésének a "minőségét megőrzi", illetve "fogyasztható" kifejezés után feltüntetett sorrendet kell követnie.

(5) A minőségmegőrzési időtartam megadásakor a (2) és (3) bekezdés szerinti, a dátum jelölés sorrendjére utaló zárójelben foglalt szöveget nem kell feltüntetni, ha a dátumot az év négy arab számjegyű feltüntetésével adják meg, illetve a minőségmegőrzési időtartam hónappal és nappal történő megadása esetén, ha a hónapot betűvel teljesen vagy rövidített formában, illetve római számmal tüntetik fel.

(6) A minőségmegőrzési időtartam feltüntetése nem kötelező

a) a 10 térfogatszázaléknál magasabb alkoholtartalmú italok, a tojást és tejterméket tartalmazók kivételével,

b) az étkezési só, a jódozott kivételével,

c) az étkezési ecet,

d) cukorféleségek, a porcukor kivételével,

e) friss gyümölcs, zöldség,

f) rágógumi,

g) adagonként csomagolt jégkrémek, fagylaltok,

h) ízesített, színezett cukorkák,

i) 24 óránál nem hosszabb minőségmegőrzési idejű sütőipari termékek és cukrászati készítmények,

j) 5 liternél nagyobb térfogatú, nem közvetlen fogyasztóknak szánt italok

esetében.

Vhr. 29. § (1) A 10 cm2-nél nagyobb jelölésre alkalmas felülettel rendelkező csomagolt élelmiszereken tételazonosító jelölést kell elhelyezni:

a) amennyiben az előállítás vagy csomagolás feltételei egy napon belül lényegesen nem változnak, az azonosító jelölésnek az előállítás vagy a csomagolás évének, hónapjának, napjának két-két arab számjegyes, egymástól ponttal elválasztott jeléből kell állnia,

b) amennyiben az előállítás vagy csomagolás feltételei egy napon belül lényegesen változnak, az év, hónap, nap jelölését követően további, az egy napon belül előállított tételeket elkülönítő azonosító számokat is kell alkalmaznia.

(2) A nem csomagolt élelmiszereken, továbbá az egyedi csomagolású jégkrémeken a tételazonosító jelölést a gyűjtőcsomagoláson, ennek hiányában a kísérő dokumentumon fel kell tüntetni.

(3) Nem kell tételazonosító jelölést alkalmazni azokon az élelmiszereken, amelyeken a minőségmegőrzés időpontja legalább a hónap és nap jelölésével fel van tüntetve, továbbá a címke nélküli, felületkezeléssel jelölt üvegeken.

Vhr. 30. § (1) Minden olyan anyagot az élelmiszerhez felhasználtként kell feltüntetni - beleértve az adalékanyagokat is -, amelyet az előállítás során felhasználtak és amely eredeti vagy megváltozott formában, részben vagy egészben az élelmiszerben marad.

(2) Ha egy felhasznált anyag eredetileg több anyagból készült, úgy ezeket az anyagokat az élelmiszerhez felhasználtnak kell tekinteni, és fel kell sorolni.

(3) A feltüntetési kötelezettség szempontjából nem minősülnek felhasznált anyagoknak a következők:

a) az élelmiszer előállítása során kivont, majd később azonos mennyiségben visszajuttatott anyagok,

b) az adott élelmiszerben jelen lévő olyan adalékanyag - a mesterséges színezékek kivételével -, amelyet kizárólag ezen élelmiszer egy vagy több összetevője tartalmazott, és amelyek a fogyasztásra kész élelmiszerben technológiai funkcióval nem rendelkeznek (carry-over),

c) technológiai segédanyagok.

(4) Nem kötelező a felhasznált anyagok felsorolása a következő termékek esetében:

a) szénsavas víz, szikvíz,

b) adalékanyagot nem tartalmazó erjesztett ecet,

c) egyetlen alapanyagból álló élelmiszerek esetében,

d) egyes aromák és adalékanyagok oldószerként használatos anyagai, amennyiben csak a feltétlenül szükséges és engedélyezett mennyiségben alkalmazták azokat,

e) sajt, vaj, túró, tejszín és egyéb savanyított tejkészítmények, amennyiben az alapanyagon, enzimeken, mikrobatenyészeten, a sajt előállításához szükséges sókeveréken (ömlesztősón) kívül más anyagot nem használtak fel.

Vhr. 31. § (1) Az élelmiszer és az adalékanyag előállításához felhasznált anyagok felsorolását a receptura szerinti csökkenő sorrendben az alábbi szövegkörnyezetben kell elhelyezni:

"Készült ... felhasználásával"

(2) Az egyes felhasznált anyagokat pontos nevükkel kell megjelölni. A felsorolásban a vizet, koncentrált vagy dehidrált anyagokat, a gyümölcsöket, a zöldségeket és fűszerek keverékeit a rendelet 15. számú melléklete szerint kell feltüntetni.

(3) A rendelet 16. számú mellékletében felsorolt élelmiszereket felhasznált anyagokként, az ott rögzített gyűjtőnevek használatával is fel lehet tüntetni.

(4) Egy összetett anyag neve akkor szerepelhet a felhasznált anyagok felsorolásában, amennyiben névhasználata már megszokott és nevét összetevőinek felsorolása követi. Az összetett anyag összetevőinek felsorolása az adalékanyagok kivételével nem kötelező, ha az összetett anyag a késztermék kevesebb mint 25%-át alkotja, vagy olyan élelmiszer, amelynek felhasznált anyagait e rendelet szerint nem kell megadni.

(5) Az aromákat az aroma szóval, vagy jellegükre és eredetükre utaló pontosabb nevükkel kell megnevezni. A "természetes" jelző, vagy bármely más hasonló értelmű szó az aromával kapcsolatban csak a MÉ-ben előírt feltételek szerint használható.

(6) Az adalékanyagokat a felhasználás elsődleges céljának megfelelően az MÉ 1-2-89/107 előírás I. sz. melléklete szerinti csoport nevével, továbbá az MÉ előírása szerinti nevük vagy E számuk együttes feltüntetésével kell szerepeltetni a felsorolásban. Az összetett adalékanyagok összetevőit is az élelmiszer összetevőinek kell tekinteni.

(7) Ha az élelmiszer megnevezésében vagy egyéb jelölésében egy vagy több felhasznált anyag jelenléte vagy mennyisége kiemelt fontosságot kap, a felhasznált anyag mennyiségét/arányát is fel kell tüntetni. Ezt a megnevezés után, vagy a felhasznált anyagok felsorolásánál százalékban, vagy a csomagolási egységben lévő mennyiségben kifejezve kell feltüntetni. E rendelkezés nem vonatkozik az olyan felhasznált anyagokra, amelyek

a) töltőtömege fel van tüntetve,

b) mennyiségi jelölésének feltüntetésére más jogszabályok előírásai vonatkoznak,

c) kis mennyiségben, ízesítés céljára használandóak,

d) elnevezése szerepel az élelmiszer megnevezésében, de mennyisége nem alapvető fontosságú az adott élelmiszerben vagy nem különbözteti meg azt más hasonló élelmiszerektől, így a fogyasztót lényegesen nem befolyásolja.

(8) Az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok alkoholtartalmát a MÉ előírásai szerint kell feltüntetni.

(9) A MÉ-ben szabályozott élelmiszereken az abban külön előírt jelöléseket is fel kell tüntetni.

(10) Az élelmiszer felhasználási javaslatát úgy kell megadni, hogy az ne tévessze meg a fogyasztót és az élelmiszer rendeltetésszerű felhasználását segítse.

Vhr. 31/A. § (1) A részben vagy egészben géntechnológiával módosított szervezetekből álló vagy azokból származó összetevőket tartalmazó élelmiszereken a génsebészeti beavatkozást jelölni kell. Nem vonatkozik a jelölési kötelezettség azon élelmiszerekre, illetve összetevőkre, amelyekben a génsebészeti beavatkozásból származó DNS vagy fehérje nincs jelen, illetve, amelyekben az egyes összetevőkbe véletlenszerű keveredés következtében (pl. a természetes betakarítás, szállítás, tárolás és feldolgozás során) bekerülő géntechnológiai beavatkozásból származó anyag mennyisége egyetlen összetevőben sem haladja meg az 1%-ot.

(2) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a géntechnológiával módosított összetevőket tartalmazó, de a génsebészeti beavatkozásból származó fehérje és DNS hiánya miatt nem jelölésköteles élelmiszerek listáját.

(3) A génsebészeti beavatkozás tényét a következő módon kell jelölni:

a) Ha az élelmiszer több összetevőből áll, az összetevők felsorolásánál az adott összetevő után zárójelben vagy az összetevők felsorolása után *-gal jelezve lábjegyzetben a "géntechnológiával módosított ... készült" szöveggel.

b) Ha az összetevők felsorolásánál utalnak arra, hogy az adott összetevő miből készült, e szót megelőzően vagy * jelzettel és lábjegyzetben a "géntechnológiával módosított" szöveget kell alkalmazni.

c) Az a)-b) pontokban meghatározott lábjegyzetet az összetevők felsorolásával azonos méretű és típusú betűkkel kell feltüntetni.

d) Ha az összetevők a 30. § (4) bekezdése alapján nincsenek feltüntetve, az a) pontban meghatározott szövegű lábjegyzetet jól láthatóan kell az élelmiszeren feltüntetni.

e) Ha valamely géntechnológiával módosított összetevő a 31. § (3) bekezdése alapján gyűjtőnév használatával van feltüntetve, a gyűjtőnév után "a géntechnológiával módosított ... származó ... (gyűjtőnév) tartalmaz" szöveget kell feltüntetni.

f) Ha a 31. § (4) bekezdése alapján az összetevők között egy összetett anyag neve szerepel és ennek egy vagy több összetevője géntechnológiával módosított, akkor a d) pont szerinti jelölést kell alkalmazni.

Vhr. 32. § (1) A visszatérő csomagolóanyagként használt, felületkezeléssel jelölt üvegeken, továbbá a 10 cm2-nél kisebb, jelölésre alkalmas felülettel rendelkező élelmiszereken legalább a következő jelölést kell alkalmazni:

- az élelmiszer megnevezése,

- nettó tömeg vagy térfogat,

- minőségmegőrzési időtartam lejárati dátuma,

- az előállító neve, telephelye.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelölést kell alkalmazni a forgalmazás helyén előre csomagolt élelmiszerekre és az 500 g vagy annál nagyobb tömegű kenyerekre is, azzal az eltéréssel, hogy a kenyerek minőségmegőrzési időtartama a lejárati nap nevének feltüntetésével is megadható.

(3) A 10 cm2-nél kisebb, jelölésre alkalmas felülettel rendelkező, elsősorban díszítési célt szolgáló élelmiszereken (szaloncukor, karácsonyfa függelék, húsvéti-, újévi figura, tortadísz stb.) nem kötelező a jelölés feltüntetése.

Vhr. 33. § (1) A 28. § (3) bekezdése szerinti élelmiszereken a minőség megőrzéséhez szükséges tárolási feltételeket kötelező feltüntetni.

(2) Amennyiben az élelmiszer a szobahőmérsékletnél alacsonyabb tárolási hőfokot igényel, a fogyasztói tájékoztatáson a "hűtve" kifejezés 0 és +5 |°C közötti hőmérsékletet jelent.

(3) Hatálytalanította 148/2004. (X. 1.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet

[Hatálytalanított szövegrész: A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereken az adott típusú élelmiszerre előírt adatokon kívül fel kell tüntetni

a) az előállítási engedélyben meghatározott jelölést,

b) a MÉ előírása szerinti tápérték jelölést,

c) az előállítási engedély számát.]

(4) Hatálytalan!

[Hatálytalanított szövegrész:  A tápanyag-összetételre vonatkozó állítással ellátott élelmiszereken az adott típusú élelmiszerre előírt adatokon kívül fel kell tüntetni a MÉ előírása szerinti tápértékjelölést.]

(5) Táplálkozási javaslatnak minősül minden olyan felirat, hirdetés, megjegyzés, amely azt állítja vagy sugallja, hogy az adott élelmiszer az átlagostól eltérő, előnyös táplálkozási sajátosságokkal rendelkezik annak következtében, hogy energiát biztosít vagy nem biztosít, illetve csökkent vagy megemelt mértékben biztosít és/vagy bizonyos anyagokat tartalmaz vagy nem tartalmaz, illetve csökkentett vagy megnövelt mennyiségben tartalmaz.

(6) Az élelmiszerek energiatartalmát a MÉ vonatkozó előírásának megfelelően kell feltüntetni.

(7) Ha az egyszeri alkalommal fogyasztott élelmiszerekben lévő hozzáadott vitamin, illetve ásványi anyagmennyiség az ajánlott napi bevitel egyhatodát nem haladja meg, a hozzáadásra csak az összetevők felsorolásában kell utalni.

(8) Ha az egyszeri alkalommal fogyasztott élelmiszerekben lévő hozzáadott vitamin, illetve ásványi anyagmennyiség az ajánlott napi bevitel egyhatodát meghaladja, de az élelmiszer nem minősül különleges táplálkozási igényt kielégítőnek, a címkén, a hozzáadásra az összetevők felsorolásában történő utaláson kívül fel kell tüntetni a "hozzáadott vitamint, illetve ásványi anyagot tartalmaz" szöveget is.

Vhr. 34. § (1) A jelölésben az élelmiszer megnevezését, a nettó mennyiséget és a minőségmegőrzési időtartamot vagy az időtartam feltüntetési helyére való utalást feltűnő helyen, egy látómezőben kell elhelyezni. Ugyanezen látómezőben kell megjelölni az alkoholtartalmat, valamint a MÉ előírása/irányelve alapján feltüntetendő külön jelölések közül azt, melyről a MÉ így rendelkezik.

(2) Az ÉT 14. §-ának (3) bekezdése alapján csökkent minőségűként forgalomba hozott élelmiszerek jelölésén az (1) bekezdés szerinti látómezőben legalább a 27. § (8) bekezdésében előírt betűnagyságokkal a "csökkent minőségű" feliratot kell elhelyezni. A felirat elhelyezése az eredeti jelölés felülbélyegzésével, illetőleg felülnyomásával is történhet.

(3) Az előírt jelölési információkat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem szabad elrejteni, elfedni vagy más szöveggel, képpel megszakítani.

(4) A belföldön előállított és forgalomba hozott élelmiszerek a magyar szöveggel azonos értelmű idegen nyelvű jelöléssel is elláthatók. A magyar nyelvű jelölések közül az (1) bekezdésben felsoroltaknak egy látómezőben kell lenniük, megfelelő szövegrészeik betűnagysága pedig nem lehet kisebb az idegen nyelvűénél.

(5) Az élelmiszerek kínáló gyűjtő- és nagyfogyasztói csomagolásán a 32. § (1) bekezdése szerinti jelölést kell alkalmazni. Nem kötelező a gyűjtőcsomagoláson jelölést alkalmazni, ha a benne lévő egyedi fogyasztói csomagok jelölése kívülről jól olvasható.

(6) A nem csomagolt élelmiszerek esetében az árusítóhelyen jól láthatóan fel kell tüntetni az élelmiszer megnevezését és az osztályba sorolható termékek minőségi osztályát.

(7) A nem csomagolt húsipari termékek esetében a tömeg kivételével a 32. § (1) bekezdés szerinti jelöléseket kell feltüntetni

a) litografálva, függő- vagy szalagcímkén vagy ezek kombinációival a b) pontban fel nem sorolt élelmiszerek esetében,

b) a kísérő iraton (amennyiben más engedélyezett módon nem jelölt) az ömlesztett vörös áru; füstölt-főtt kolbászok; sütnivaló kolbász; sertésgyomorba vagy természetes bélbe töltött disznósajtok és egyéb termékek; füstölt hús, csont, oldalas, sertésláb, sertésfarok, csülök, marhanyelv, sertésnyelv, sertésfej; hurkafélék, a bácskai hurka és más rúdba töltött hurkák kivételével; sertés vékonybélbe töltött kenősáruk; főtt szalonnák; sózott és füstölt szalonnák; tepertő és pörc; friss vagy előhűtött vágott baromfi vagy darabolt részei esetében.

Vhr. 35. § (1) Az e rendeletben előírt jelöléseken túl az élelmiszer-előállító bármely - e rendelet korlátozásait nem sértő, a fogyasztóknak az adott élelmiszerrel kapcsolatos jobb tájékoztatását segítő - jelölést is feltüntethet. Az élelmiszernek meg kell felelnie az így feltüntetett jellemzőknek.

(2) Az élelmiszerek bemutatásával, külső formájukkal, csomagolásukkal, kiállítási környezetükkel szolgáltatott vagy sugallt információknak összhangban kell lenniük az ÉT 19. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal.

Vhr. 36. § Hatályon kívül helyezte: 92/2004. (V. 25.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet

[Hatályon kívül helyezett szövegrész: (1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságok a feladat és hatáskörüknek megfelelően ellenőrző tevékenységük során jogosultak, különösen:

a) a terület, az előállítóhely, a raktár, az üzlethelyiség, a szállítóeszköz megszemlélésére,

b) az előállítási, forgalmazási technológia, a szállítások ellenőrzésére,

c) térítésmentes mintavételre,

d) az emberi egészségre ártalmas, továbbá az élelmiszer minősége szempontjából fontos fizikai, kémiai, radiológiai, mikrobiológiai, érzékszervi jellemzők vizsgálatára,

e) a személyi higiénia ellenőrzésére,

f) a dokumentációk ellenőrzésére, azokról másolat vagy kivonat készítésére,

g) az előállító, forgalmazó által kialakított minőségellenőrző rendszer és az ezzel elért eredmények vizsgálatára,

h) az élelmiszer előállításával és/vagy beszállításával, feldolgozásával, forgalmazásával foglalkozó személyek meghallgatására,

i) az alkalmazott mérőműszerek feljegyzéseinek leolvasására,

j) saját mérések végzésére,

k) a 11. § szerint előírt képzettségnek, a személyi higiéniai alapismeretek oktatáson való részvételnek és a minimum vizsga letételének ellenőrzésére.

(2) Az ellenőrzött köteles a törvényben meghatározott feltételek szerinti ellenőrzést eltűrni, az élelmiszer-ellenőrző hatósági személyeket a feladat ellátásában támogatni és a szabályos mintavételt segíteni.

(3) Az ellenőrzést végző személyek szakirányú képzettségi feltételeit a tevékenység szerint illetékes miniszter állapítja meg.

(4) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság az ellenőrzésre feljogosító igazolvánnyal látja el a felhatalmazott személyeket.

(5) A mintát - ha jogszabály vagy a MÉ kötelező előírása másként nem rendelkezik - az ellenőrzött élelmiszerből az ellenőrzés céljával összhangban véletlenszerűen, annak mennyiségétől függetlenül úgy kell kivenni, hogy az a vizsgálatok elvégzéséhez elegendő legyen. A mintába - a csomagolás és jelölés vizsgálata kivételével - csak ép, sérülésmentes csomagolású egységek választhatók.

(6) Az élelmiszer-ellenőrző hatósági mintavétellel ellenőrzésre kerülő élelmiszerhalmazt úgy kell megválasztani, hogy azonos termelői helyen gyártott, vagy azonos beszerzésű és azonos jelölésű (azonos nap-műszak-szállítmány) termékegyedekből álljon.

(7) A élelmiszer-ellenőrző hatósági intézkedés és szankcionálás a mintával azonos jelölésű termékhalmaz, illetve a szállítmány teljes mennyiségére vonatkozik.

(8) A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás, károsodás nélkül, azonosítható módon, szükség esetén hűtve, a lehető legrövidebb idő alatt kerüljön a kijelölt laboratóriumba.

(9) A mintavételről annak időpontját, körülményeit, valamint a vett mintát pontosan azonosító jegyzőkönyvet kell felvenni.

Vhr. 37. § (1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzési mintavétel során az ellenőrzéssel megbízott személy köteles az ellenőrzöttet figyelmeztetni arra, hogy ellenmintára tarthat igényt. Az ellenminta vételének tárgyi feltételeit az ellenőrzött köteles biztosítani.

(2) Ha az ellenőrzött az ellenmintára nem tart igényt, ezt a körülményt a mintavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(3) Nem tarthat ellenmintára igényt az ellenőrzött a helyszínen vele egyetértésben megállapított és jegyzőkönyvben felvett hiányosság, valamint közegészségügyi, illetve élelmiszer-higiéniai célú mikrobiológiai vizsgálatra történő mintavétel esetén.

(4) Az ellenmintát úgy kell lezárni és az ellenőrzöttnek átadni, hogy az a hitelesítését biztosító pecsét, aláírás stb. megsértése nélkül ne legyen felbontható. Amennyiben az ellenminta laboratóriumi vizsgálatra kerül, annak károsodás nélküli szállításáról az ellenőrzöttnek kell gondoskodnia.

(5) A mintákat erre kijelölt laboratóriumban kell megvizsgálni. A kijelölt laboratóriumok jegyzékét az illetékes minisztériumok hivatalos közlönyeiben kell közzétenni.

(6) A kijelölt laboratóriumoknak legkésőbb 2001. december 31-ig meg kell felelniük az MSZ EN 45001 és 45002 szabványokban foglalt előírásoknak. Az MSZ EN 45003 szabványnak megfelelő testület ellenőrzi és igazolja az előírásoknak való megfelelést.

Vhr. 38. § (1) A laboratóriumba beérkezett mintákról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a minta vételének és beérkezésének időpontját (hónap, nap, óra), továbbá a minta azonosításához szükséges minden adatot fel kell tüntetni.

(2) A laboratóriumba beérkezett minta vizsgálatát olyan időtartamon belül kell elvégezni, amely alatt a minta minősége nem változik.

(3) A vizsgálat eredményéről a laboratórium elemzési jegyzőkönyvet állít ki. A mért adatok mellett a meghatározáshoz használt vizsgálati módszert is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.

(4) A minták vizsgálatát a MÉ Hivatalos Élelmiszervizsgálati Módszergyűjteménye (a továbbiakban: Módszergyűjtemény) előírásai szerinti módszerrel kell elvégezni. Ezeknek a módszereknek meg kell felelniük a specifikusság, a pontosság, a laboratóriumon belüli szórás értéken alapuló ismételhetőség, a laboratóriumok közötti szórás értéken alapuló összehasonlíthatóság, a kimutatási határ, az érzékenység és az alkalmazhatóság előírt kritériumainak.

(5) A Módszergyűjtemény irányelveitől eltérő módszer is használható. Ez esetben azonban - bármely, a vizsgálat eredményében érdekelt személy, szervezet kérése esetén - a laboratóriumnak bizonyítania kell, hogy az alkalmazott módszer a vizsgálat céljainak az irányelvben szereplő módszernél jobban megfelel.

Vhr. 39. § (1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a vizsgálat adatai alapján szakvéleményt ad ki. Amennyiben a minta a szakvélemény szerint nem felel meg a jogszabályok és a MÉ vonatkozó előírásainak, irányelveinek, illetve a gyártmánylapjában foglaltaknak

a) a vizsgálat költségeit az ellenőrzött köteles megtéríteni,

b) az élelmiszer-ellenőrző hatóság az adott élelmiszertétel forgalmazását megtiltja, egyidejűleg a minőségi hiba jellegétől és mértékétől függően határozatban elrendeli annak megsemmisítését, újrafeldolgozását, az általa előírt feltételek közötti forgalmazását.

(2) A vizsgálati díjakat külön rendelet határozza meg.

(3) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságok a törvény céljaival összhangban évenként jelentést készítenek. A jelentéseknek tartalmazniuk kell

- az elvégzett ellenőrzések számát és gyakoriságát,

- az ellenőrzések általános tapasztalatait, a jelentős hiányosságokat és a megszüntetésükre tett intézkedéseket,

- a vizsgálatra került minták számát, a hibák elemzését és a megállapított hiányosságok alapján tett, illetve kezdeményezett hatósági intézkedéseket.

(4) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságok az általuk végzett ellenőrzések tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatják egymást, az éves jelentéseket egymásnak megküldik. Az élelmiszer-ellenőrzés során feltárt, az élelmiszer fogyasztók széles körét érintő tapasztalataikról a fogyasztókat a hírközlő szerveken keresztül esetenként tájékoztatják.]

Vhr. 40. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelet, valamint az azt módosító 5/1992. (II. 14) FM-NM együttes rendelet és a minőségvédelem egyes kérdéseiről szóló 2/1981. (I. 23.) BkM rendelet 5/A. §-a, valamint az élelmiszerellátás körében dolgozók egészségügyi oktatásáról szóló 8200-2/1953. (Eü. K. 7.) EüM utasítás 1. §-a (1) bekezdésének első sorából "Az élelmiszeriparban", a melléklet III. fejezete 6. pont 7. sorában "Az élelmiszeriparban" szövegrészek, továbbá a melléklet I. fejezete.

(2)

(3) Hatályon kívül helyezte: 92/2004. (V. 25.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet

[Hatályon kívül helyezett szövegrész: Ez a jogszabály a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a következő irányelvekkel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 79/112/EGK irányelve az élelmiszerek jelöléséről és reklámozásáról, továbbá az azt módosító, a Tanács 86/197/EGK irányelve, a Tanács 89/395/EGK irányelve, a Bizottság 91/72/EGK irányelve, a Bizottság 93/102/EK irányelve, az Európai Parlament és a Tanács 97/4/EK irányelve, valamint a Bizottság 1999/10/EK irányelve;

b) a Tanács 85/591/EGK irányelve az élelmiszerek ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek alkalmazásáról;

c) a Tanács 89/397/EGK irányelve az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről;

d) a Tanács 93/99/EGK irányelve az élelmiszerek hatósági ellenőrzésével kapcsolatos kiegészítő intézkedéseiről;

e) a Tanács 89/396/EGK irányelve az élelmiszerek tételazonosító jelöléséről, továbbá az azt módosító, a Tanács 91/238/EGK irányelve, valamint a Tanács 92/11/EGK irányelve;

f) a Tanács 1139/98/EK rendelete a géntechnológiával módosított szervezetekből álló egyes, a Tanács 79/112/EGK irányelve által nem szabályozott élelmiszerek kötelező jelöléséről, továbbá az azt módosító, a Bizottság 49/2000/EK rendelete;

g) az Európa Parlament és a Tanács 258/97/EK rendelete az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről;

h) a Bizottság 50/2000/EK rendelete a géntechnológiával módosított, illetve a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított adalékanyagokat és aromaanyagokat tartalmazó élelmiszerek és élelmiszer-összetevők jelöléséről.]

1. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez

Az élelmiszer-előállító hely létesítési engedély kérelem tartalma

1. Az élelmiszer-előállító neve, címe:

2. Az élelmiszer-előállító hely címe:

Az élelmiszer-előállító hely létesítéséhez mellékelni kell a tervdokumentációt.

A tervdokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

1. az élelmiszer-előállító hely tevékenységi körének meghatározása;

2. hivatalos helyszínrajz;

3. technológiai folyamatábra;

4. technológiai elrendezési rajz M 1:50 méretarányban;

5. anyagmozgatási és személyforgalmi terv;

6. műszaki-technológiai leírás;

7. az épületgépészet szerelvényezési, fűtési, szellőzési, világítási, hűtési tervei;

8. gyártástechnológia szerinti gépjegyzék;

9. a környezetet várhatóan terhelő hatások;

10. a környezetet terhelő anyagok és a zaj környezet- és egészségvédelmi előírásoknak megfelelő kezelési, elhárítási módjai.

2. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez

Gyártmánylap

I. Az élelmiszer-előállítás főbb adatai

1. Az élelmiszer-előállító neve, címe:

2. Az élelmiszer-előállító hely neve, címe:

3. Az élelmiszer megnevezése:

4. Az élelmiszerre vonatkozó minőségi előírás: A MÉ vonatkozó termék előírásának/irányelvének száma és megnevezése: (Ha az előírás/irányelv több terméket/termékcsoportot is tartalmaz, az élelmiszer ennek megfelelő további pontos azonosítása is szükséges.) Az előállítási engedély (ha erre kötelezett) száma:

5. A termék egységnyi mennyiségre számított anyag összetétele: A 15. számú melléklet 3. pontjában előírtak kivételével változó anyagösszetételt nem tartalmazhat. A gyártás során a megadott összetevőktől típusukban nem lehet eltérni. A mennyiségek - kizárólag a felhasznált anyagok természetes összetételi és érzékszervi ingadozásának ellensúlyozására - változhatnak. Az erre történő utalás nem tekintendő változó anyagösszetételnek.

6. Az élelmiszer alkotórészeinek csökkenő mennnyiségi sorrendben történő felsorolása:

7. Felhasznált adalékanyagok:
Csoportnevük és nevük vagy csoportnevük és E számuk, illetőleg (ha a MÉ felhasználható adalékanyag előírásaiban nem szerepelnek) e rendelet hatálybalépéséig kiadott engedélyek esetében az OTH engedélyszámuk, az azt követően kiadottak esetében pedig az OÉTI engedélyszámuk.

8. Az előállítási eljárás rövid leírása, különös tekintettel az egészségügyi biztonságot és a minőséget befolyásoló körülményekre:

9. Az élelmiszer minőségét és veszélytelenségét a 10. § előírása szerint biztosító rendszer vagy azok elemeinek ismertetése:

II. Az élelmiszer minőségi jellemzői

1. Érzékszervi tulajdonságok:

2. Összetételi jellemzők (pl. fehérje, zsír, szénhidrát, extrakt, alkoholtartalom, hamutartalom stb.):

3. Mennyiségi jellemzők (tömeg, térfogat, darabszám):

4. A csomagolás módjának leírása:

Csomagolóanyag engedélyszáma:

Egyedi fogyasztói csomagolás módja (anyaga, zárás, címke elhelyezése):

Kínáló- és gyűjtőcsomagolás (darab szám):

Nagyfogyasztói csomagolás:

5. Minőségmegőrzési időtartam:

III. Az élelmiszer jelölése (a címke grafikai és szövegterve):

IV. Melléktermékek, hulladékok kezelése, továbbhasznosításuk:

................................................

élelmiszert előállító egység vezetője

Az Állomás jóváhagyó záradéka:

V. Nyilatkozat arról, hogy a termék neve más részére bejegyzett, oltalomban részesített jogot (szabadalom, ipari minta, használati minta, védjegy) nem sért.

3. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez

Az adalékanyag felhasználási és gyártási engedély kérelem tartalma

1. Általános adatok

1.1. Az adalékanyag megnevezése, E száma:

1.2. Az adalékanyag pontos összetétele (természetes anyagok esetében elegendő az eredet és az előállítási mód megadása):

1.3. A gyártó neve és címe:

1.4. A forgalmazó neve és címe:

1.5. A tárolás módja, az adalékanyag eltarthatósági ideje:

2. Fizikai-kémiai tulajdonságok

2.1. A hatóanyag kémiai és fizikai tulajdonságai (kémiai megnevezés, szerkezeti képlet, halmazállapot, szín, szag, oldhatóság, kémhatás stb.):

2.2. Az adalékanyag mikrobiológiai és kémiai tisztaságára és azonosságára vonatkozó adatok (hatóanyag-tartalom, melléktermékek és szennyező anyagok megnevezése és mennyisége):

3. Az alkalmazásra vonatkozó adatok

3.1. Az adalékanyag rendeltetése (pl. színezék, ízfokozó stb.):

3.2. Az anyag alkalmazásának technológiai indoklása:

3.3. A felhasználás módja:

3.4. Tervezett felhasználási koncentráció:

4. Az adalékanyag ártalmatlanságát igazoló adatok

4.1. Heveny toxicitási vizsgálatok:

4.1.1. orális LD50

4.1.2. dermális LD50

4.1.3. intraperitoneális LD50

4.1.4. inhalációs LC50

4.1.5. szem-irritáció

4.1.6. bőr-irritáció

4.1.7. egyéb adatok

4.2. Félheveny toxicitási vizsgálatok:

4.2.1. orális

4.2.2. dermális

4.2.3. inhalációs

4.2.4. bőrszenzibilizáció

4.3. Idült toxicitási vizsgálatok:

4.3.1. orális

4.3.2. inhalációs (a félheveny vizsgálat alapján)

4.4. "Késői" toxikus hatások:

4.4.1. genotoxikus hatás 3 végpontra, in vivo

4.4.2. reprodukciós hatás

4.4.3. embriotoxikus és teratogén hatás

4.4.4. karcinogén hatás

4.4.5. egyéb késői hatás

5. Hazai gyártású adalékanyag vagy adalékanyag-keverék esetén a gyártás technológiai leírása, a felhasznált anyagok tisztasága, keverék adalékanyag esetén az összetevők felsorolása, az adalékanyag komponensek mennyisége:

5.1. A hazai gyártású adalékanyagok esetén a Szolgálat területileg illetékes megyei, fővárosi intézetének szakvéleménye arról, hogy az előállítás közegészségügyi feltételei megfelelőek:

6. Az adalékanyag vizsgálatra alkalmas mennyiségű mintája:

4. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez

Mosó- (beleértve a tisztító-, súrolószereket is) és/vagy fertőtlenítőszerek felhasználási engedély kérelem tartalma

1. A mosó- és/vagy fertőtlenítőszer megnevezése, egyéb azonosító jele:

1.1. A mosó- és/vagy fertőtlenítőszer összetételi minőségi jellemzői:

2. Gyártó/importáló neve:

3. Felhasználási terület (élelmiszer-előállítási ágazat, vendéglátás, közétkeztetés stb.), illetve felhasználási körülmények:

4. Fertőtlenítőszer esetén a készítmény antimikrobiális spektruma, illetve ennek hiteles dokumentációja:

5. Alkalmazási paraméterek (koncentráció, hőmérséklet, hatásidő stb.):

6. A felhasználásból kizárt terület, ellenjavallatok:

7. A készítmény vizsgálatra alkalmas mennyiségű mintája:

5. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez

Az élelmiszer technológiai segédanyag felhasználási engedély kérelem tartalma

1. Általános adatok

1.1. A technológiai segédanyag megnevezése, nemzetközi kódjele:

1.2. A technológiai segédanyag pontos összetétele, hatóanyag-tartalma:

1.3. A gyártó neve és címe:

1.4. A forgalmazó neve és címe:

1.5. A technológiai segédanyag eltarthatósági ideje, a tárolásra vonatkozó előírások:

2. Fizikai-kémiai tulajdonságok

2.1. A technológiai segédanyag, illetve hatóanyagai kémiai és fizikai tulajdonságai:

2.2. A technológiai segédanyag tisztaságára vonatkozó és azonosításhoz szükséges adatok:

3. Az alkalmazásra vonatkozó adatok

3.1. A technológiai segédanyag rendeltetése (pl. enzim, extraháló oldószer, ioncserélő stb.):

3.2. Az anyag alkalmazásának technológiai indoklása:

3.3. A felhasználás módja:

3.4. A technológiai segédanyag felhasználásából adódó maradékok jellege és mennyisége az élelmiszerekben:

3.5. A maradékok élelmiszerekben történő meghatározására alkalmas vizsgáló módszer:

3.6. Hazai előállítású technológiai segédanyag esetén a gyártástechnológiai leírás, külföldi anyagok esetében a biztonsági adatlap:

4. Az anyag ártalmatlanságát igazoló adatok:

5. A technológiai segédanyag mikrobiológiai tisztasága:

6. A csomagolás módjának leírása (címketervezet, szállítólevélen szereplő adatok):

7. Különleges követelmények (pl. ioncserélők regenerálása stb.):

8. Hulladékok kezelése:

9. Munkavédelmi előírások:

10. A Szolgálat területileg illetékes városi intézetének véleménye a gyártás higiénés feltételeiről:

11. A technológiai segédanyag vizsgálatra alkalmas mennyiségű mintája:

6. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez

Az élelmiszer-előállító hely irányítója részére előírt minimális képesítés

Az élelmiszer-előállító tevékenység folytatásához bármelyik előírt képesítés megléte megfelelő. A szakma mestere minősítést - azoknak, akik az előírt minimális képesítéssel nem rendelkeznek - az e rendelet hatálybalépésének időpontjában már működő élelmiszer-előállító hely esetében, e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 3 éven belül kell megszerezni.

7. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez

Az élelmiszer-higiéniai és minőségbiztosítási minimumvizsga feltételei

1. Az élelmiszer-higiéniai és minőségbiztosítási minimumvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra kötelezettek - az élelmiszer-előállítási szakágazattól és a vizsgára kötelezett munkakörétől függően - 3-8 órás felkészítő oktatásának kell megelőznie.

2. Az oktatást a Szolgálat és - a közétkeztetés, vendéglátás és kereskedelem kivételével - az Állomás, bármely olyan előállító, oktatási intézmény, vállalkozás vagy vállalkozó végezheti, akinek ezt - az oktatási anyag jóváhagyásával - az Állomás és a Szolgálat engedélyezte.

3. Az Állomás és a Szolgálat által történő oktatás díjköteles. Az oktatással kapcsolatos költségeket az élelmiszer-előállítónak kell viselnie.

4. Az oktatási anyagnak - az élelmiszer-előállítási szakágazat, az élelmiszer-előállító és a vizsgára kötelezett munkakörének sajátosságait figyelembe véve - az alábbiakon kell alapulnia:

4.1. Közegészségügyi ismeretek
ÉT és e rendelet közegészségügyi előírásai.
A személyi higiénia alapjai:
- ivóvíz-higiénia,
- szennyvíz-, szemét- és hulladékkezelés,
- élelmiszerek útján terjedő fertőzések.

4.2. Élelmiszer-higiéniai ismeretek
ÉT és e rendelet élelmiszer-higiéniai előírásai. Az állati eredetű élelmiszerek élelmiszer-higiéniai vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló rendelet. Az élelmiszerek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló rendelet. A veszélyelemzésről és kritikus ellenőrzési pontokról (HACCP) szóló FAO/WHO Codex Alimentarius dokumentum, illetve MÉ előírás.

4.3. Minőségbiztosítási ismeretek
ÉT és e rendelet minőségi előírásai. Az MSZ EN ISO 9000-9004 minőségbiztosítási szabvány sorozat.

4.4. Környezetvédelmi ismeretek
ÉT és e rendelet környezetvédelmi előírásai. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Az élelmiszerek csomagolóanyagával kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek.

5. A vizsgát az Állomás, a Szolgálat vagy bármely olyan előállító, oktatási intézmény, vállalkozás vagy vállalkozó lebonyolíthatja, akinek ezt - a vizsgáztatás módjának és a vizsgakérdéseknek a jóváhagyásával - az Állomás és a Szolgálat engedélyezte. A vizsgáztatásban az Állomás és a Szolgálat egy-egy képviselőjének mindig részt kell vennie. Ha az Állomás és a Szolgálat vizsgáztat, illetve képviselőik a vizsgán részt vesznek, tevékenységük díjköteles. A vizsgáztatással kapcsolatos költségeket az élelmiszer-előállítónak kell viselnie.

6. A vizsga elvégzését az Állomás és a Szolgálat által kiadott Bizonyítvány igazolja. A Bizonyítványnak a vizsgát letett adatain kívül az élelmiszer-előállító nevét és tevékenységi szakágazatát is tartalmaznia kell. A Bizonyítvány kiállítása nem díjköteles, annak költségei a vizsgáztatással kapcsolatos költségek részét képezik.

7. Az 5 évet meghaladó munkavégzés esetén minden 5. évben az érintett személynek a 4. pont szerinti tematikát figyelembe vevő továbbképző tanfolyamon kell részt venni, melynek szervezése a munkáltató feladata.

8. A vizsgakötelezettség nem vonatkozik azon élelmiszer-előállító munkavállalóira, ahol a tanúsított MSZ EN ISO 9000 szabványsorozat szerinti minőségbiztosítási rendszer keretében szükséges oktatást elvégzik.

8. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez Hatálytalanította 148/2004. (X. 1.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet

[Hatálytalanított szövegrész: A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek típusai és követelményei

1. Az egészséges csecsemők és kisdedek táplálására szolgáló élelmiszerek olyan termékek, amelyek kielégítik a csecsemők és kisdedek speciális igényeit és felhasználhatók a 4 hónaposnál idősebb csecsemők étrendjének összeállításához a felnőtt korban fogyasztott ételekhez való fokozatos hozzászoktatás során.

2. Diétás élelmiszerek:

a) Csökkentett energiatartalmú az az élelmiszer, amelynek energiatartalma a hozzá hasonló hagyományos élelmiszer energiatartalmánál legalább 30%-kal kevesebb. Csökkentett energiatartalmú az az ital, amelynek energiatartalma kisebb, mint 85 kJ (20 kcal) 100 ml-ben.

Energiaszegény az az élelmiszer, amelynek 100 g-ja, illetve egy adagja legfeljebb 170 kJ (40 kcal) energiát tartalmaz. Ez az előírás nem vonatkozik az italokra.

Energiamentes az az élelmiszer, amelynek 100 g-ja legfeljebb 10 kJ (2,4 kcal) energiát tartalmaz.

b) Csökkentett zsírtartalmú az az élelmiszer, amelynek zsírtartalma legalább 50%-kal kisebb mint a hozzá hasonló hagyományos élelmiszeré, és koleszterintartalma nem több mint 50 mg/100 g.

c) Megváltoztatott zsírsav összetételű az az élelmiszer, amelyben az eredeti zsírsavösszetételt úgy módosították, hogy valamilyen táplálkozási és élettani szempontból fontos zsírsavból vagy zsírsavakból lényegesen többet vagy kevesebbet tartalmaz. A jelölésnél fel kell tüntetni, hogy milyen zsírsavakat, zsírsavésztereket, illetve triglicerideket használtak a dúsításához.

d) Koleszterinszegény az az élelmiszer, amely legfeljebb 20 mg/100 g koleszterint tartalmaz.

Koleszterinmentes az az élelmiszer, amelynek koleszterintartalma kevesebb mint 5 mg/100 g.

Csökkentett koleszterintartalomra és koleszterinmentességre nem szabad utalni olyan élelmiszer esetében, amely természetéből eredően nem tartalmaz koleszterint, pl. növényi élelmiszerek.

e) Csökkentett fehérjefogyasztás céljára előállított az az élelmiszer, amelynek fehérjetartalma az azzal összehasonlítható hagyományos élelmiszerek fehérjetartalmának legfeljebb 50%-a, és a benne található fehérjéknek legalább 75%-a teljes értékű.

Kívánatos, hogy a kálium-, magnézium- és foszfáttartalma legalább 40%-kal alacsonyabb legyen, mint az azzal összehasonlítható hagyományos élelmiszereké. Előállításukhoz megfelelő minőségű izolált vagy szintetikus L-aminosavak felhasználhatók, DL-metionin felhasználása indokolt esetben megengedhető.

f) Szénhidrát anyagcsere zavarokban szenvedők számára készült diabetikus az az élelmiszer:

- amelynek szénhidráttartalma sütő- és tésztaipari termékeknél legalább 30%-kal, egyéb élelmiszernél legalább 50%-kal alacsonyabb mint az azzal összehasonlítható hagyományos élelmiszereké;

- az a sör, amelynek szénhidráttartalma legfeljebb 0,75 g/100 ml;

- amely hozzáadott mono- és diszacharidot, vagy ilyen tartalmú anyagot nem tartalmaz, és természetes mono- és diszacharidtartalma legfeljebb 3%.

Ezek az előírások a fruktózra nem vonatkoznak.

g) Purinszegény az az élelmiszer, amely legfeljebb 4 mg/100 g purint tartalmaz.

h) Élelmi rostban gazdag az az élelmiszer, amely több mint 5 g/100 g élelmi rostot tartalmaz, és az előállító/forgalmazó által napi fogyasztásra ajánlott mennyisége legalább 5 g élelmi rostot tartalmaz.

i) Tejcukormentes élelmiszer az a tejtermék, amelyben a laktóztartalom fogyasztásra kész állapotban kevesebb mint 0,1 g/100 g, illetve 0,1 g/100 ml és az azzal összehasonlítható hagyományos élelmiszer jelentős mennyiségű laktózt tartalmaz.

j) Csökkentett nátriumtartalmú élelmiszer:

- csökkentett nátriumtartalmú az a húskészítmény, amelynek nátriumtartalma legfeljebb 300 mg/100 g;

- csökkentett nátriumtartalmú az a sókeverék, amelynek nátriumtartalma legfeljebb 19 g/100 g;

- nátriumszegény az a só, amelynek nátriumtartalma legfeljebb 120 mg/100 g lehet;

- náriumszegény az az élelmiszer, amelynek nátriumtartalma nem több, mint a vele összehasonlítható termék nátriumtartalmának 50%-a, legfeljebb azonban 120 mg/100 gramm;

- kifejezetten nátriumszegény az az élelmiszer, amelynek nátriumtartalma nem több, mint az azzal összehasonlítható termék 50%-a, legfeljebb azonban 40 mg/100 gramm.

k) Gluténmentes az az élelmiszer, amelynek előállításánál nem használnak búzát, tönkölybúzát, árpát, rozsot, zabot és ezek hibridjeit, vagy ezekből származó készítményeket (beleértve a keményítőt és élelmi rostokat is), és előállítása olyan körülmények között történik, amely garanciát nyújt arra, hogy az említett gabonafélékből származó anyagok nem kerülhetnek be az élelmiszerbe.

3. Nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, testépítőknek, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek csoportjába azok a készítmények sorolhatók, amelyek fehérje, szénhidrát, zsír, vitamin és ásványi anyag összetevőit úgy állították össze, hogy könnyen hasznosuló formában tartalmazzák a megnövekedett tápanyagszükséglet fedezéséhez szükséges anyagokat, és összetételük alapján, valamint dokumentált vizsgálati eredmények szerint hozzájárulnak a kitűzött cél eléréséhez.

Az ilyen élelmiszer a hasonló hagyományos élelmiszerhez képest csak a 12. § (4) bekezdése szerinti vitaminokat, valamint ásványi anyagokat tartalmazhatja kiegészítőként.

4. Vitaminnal és/vagy ásványi anyaggal

a) dúsított az az élelmiszer, amelynek vitamin-, illetőleg ásványianyag-tartalmát arra alkalmas eljárással (nemesítési, tenyésztési), illetve hozzáadással a hozzá hasonló élelmiszerhez képest megnövelték,

b) kiegészített az az élelmiszer, amely az élelmiszerben eredetileg elő nem forduló vitamint és/vagy ásványi anyagot tartalmaz.

Az a) és b) pontban meghatározott élelmiszerek egyszeri alkalommal fogyasztott mennyisége legalább egy vitaminból vagy ásványi anyagból tartalmazza a napi fogyasztási ajánlás 1/3 részét, de nem haladja meg a napi ajánlott mennyiséget.

Multivitaminozott az élelmiszer, amelyben lévő, illetőleg deklarált vitaminok száma legalább 4 és ezek közül legalább kettőnek a mennyisége - az egyszeri alkalommal fogyasztott adagban - eléri a felnőttek számára fogyasztásra ajánlott napi mennyiség 1/3 részét.

A deklarált értékeknek megfelelő vitamin és ásványi anyag koncentrációnak (a mérési hibák által meghatározott eltéréseken belül) a minőségmegőrzési idő végéig meg kell maradnia. Az esszenciális elemekkel történő dúsítás esetén az egyes elemek külön elbírálás alá esnek. Az esszenciális elemekkel történő dúsítás esetén az egyes elemek külön elbírálás alá esnek, és a dúsítás mértéke az elem fiziológiás hatásainak figyelembevételével korlátozható a napi ajánlásban rögzített mennyiségen belül.

Bébiételekben, bébiitalokban a korcsoport számára megállapított fogyasztásra ajánlott napi mennyiség értékeket kell figyelembe venni. Az élelmiszer nyersanyagaiban lévő vitaminok feldolgozás alatti vesztesége pótolható az eredeti vitamintartalomig. Az ilyen készítmények nem sorolhatók a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek közé.

5. Étrend kiegészítő készítmény az az élelmiszer, amely vitaminokat, illetve ásványi anyagokat, illetve természetes antioxidánsokat tartalmaz külön-külön vagy kombináltan, és megjelenésük eltér a szokásos élelmiszerektől (pl. kapszulába zárt vitamin, ásványi anyag készítmények, tabletták, pezsgő tabletták). A készítmények azzal a céllal hozhatók forgalomba, hogy lehetőséget adjanak az étrendből hiányzó nutritív anyagok pótlására. A készítmények egyszeri alkalomra ajánlott fogyasztási mennyisége legalább egy vitaminból vagy ásványi anyagból tartalmazza a felnőttek részére ajánlott napi beviteli mennyiség 1/3 részét, de a termék napi fogyasztásra ajánlott adagjában a vitaminok és ásványi anyagok mennyisége nem haladhatja meg a 9. számú mellékletben meghatározott mennyiséget.

6. Mesterséges édesítőszerrel készített, hozzáadott cukrot nem tartalmazó az az élelmiszer, amely ilyen édesítőszert tartalmaz, de összetétele miatt nem sorolható a felsorolt élelmiszercsoportok egyikébe sem. Cukormentesnek akkor nevezhető egy élelmiszer, ha benne a cukrok, mono- és diszacharidok koncentrációja nem több mint 0,5 g/100 g. A "cukormentes" jelölést csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott élelmiszerhez hasonló másik élelmiszer cukrot tartalmaz.

7. Funkcionális készítmények azok a termékek, amelyek a szokásos élelmiszerekben előforduló, nem létfontosságú (nem esszenciális) anyagokat természetes forrásból izolált vagy dúsított formában tartalmazzák, és megjelenésük eltér a szokásos élelmiszerektől, például kapszula, tabletta. A szokásos felhasználás mellett nincs káros mellékhatásuk és az egészségre gyakorolt jótékony hatásuk tudományosan igazolt. Nem tartalmazhatnak a fogyasztók egészségét veszélyeztető anyagokat és fogyasztásuk élettani szempontból nem hátrányos.]

9. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez Hatálytalan!

[Hatálytalanított szövegrész: Az ásványi anyagok és vitaminok felnőttek számára fogyasztásra ajánlott napi mennyisége

10. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez Hatálytalanította 148/2004. (X. 1.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet

[Hatálytalanított szövegrész: A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszer-előállítási engedély kérelem tartalma

1. Az élelmiszer-előállító neve, címe:

2. Az élelmiszer-előállító hely címe:

Az előállítási engedély kérelemhez csatolni kell:

1. az előállítani kívánt különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszer gyártmánylapját,

2. annak leírását, hogy az élelmiszer milyen különleges étrend céljait szolgálja,

3. a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszernek a vizsgálat elvégzéséhez szükséges mennyiségű mintáját,

4. a Szolgálat megyei, fővárosi Intézete állásfoglalását arról, hogy az elkülönített gyártás közegészségügyi feltételei biztosítva vannak.

3. A funkcionális készítmény tekintetében az 1. és 2. pontban foglaltakon kívül a következőket kell az engedélykérelemhez csatolni:

1. a termék rendeltetésének leírását,

2. a termék várható hatásait és ismert mellékhatásait dokumentáló szakhatósági szakvéleményeket.

4. Az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárás során további dokumentumok benyújtását is kérheti.]

11. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez

Az új élelmiszer gyártási engedély kérelem tartalma

A kérelemhez csatolni kell:

1. az előállítani kívánt új élelmiszer gyártmánylapját,

2. az új élelmiszer a vizsgálat elvégzéséhez szükséges mennyiségű mintáját,

3. az új élelmiszer vizsgálati módszerére vonatkozó előírást.

4. Minden dokumentációt és információt, amely annak bizonyításához szükséges, hogy az új élelmiszer nem veszélyezteti a fogyasztók egészségét, fogyasztásuk táplálkozási szempontból nem hátrányos, illetve a fogyasztót nem vezeti félre.

5. A géntechnológiával módosított szervezet forgalmazási engedélyének másolatát vagy számát, amennyiben az élelmiszer vagy annak valamely összetevője a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény alapján engedélyköteles.

12. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez

Élelmiszer ionizáló energiával való kezelési engedély kérelem tartalma

1. A kérelmező neve, címe, telephelye:

2. A kezelésre szánt élelmiszer megnevezése, mennyisége, azonosító adatai:

3. Az élelmiszer előállítója, import esetén származási helye:

4. A kezelés célja:

5. A kezelés szükségességét indokoló vizsgálatok adatai:

6. A kezelést végző üzem neve, címe, telephelye:

7. Az alkalmazni kívánt kezelési paraméterek:

8. Saját vagy a nemzetközi gyakorlatból származó vizsgálati eredmények, az összetétel, a táplálkozási érték változásáról, valamint a kezelés egészségügyi ártalmatlanságáról:

13. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez

Az élelmiszerrel érintkező anyag és csomagolóanyag felhasználási engedély kérelem tartalma

1. Az anyag megnevezése (márka- és számjelzése, szabványszáma, egyéb megjelölése):

1.1. Az anyag összetételi, minőségi jellemzői:

2. A gyártó neve és címe:

3. A forgalmazó neve és címe:

4. A kért felhasználási terület (élelmiszertípus, hőmérséklet stb.):

5. Az anyag adott célra való megfelelőségének dokumentálása:

6. A gyártó bizonylata arról, hogy az anyag élelmiszerekkel közvetlen érintkezésben történő felhasználásra készült, illetve alkalmas (külföldi anyag esetén hivatkozást arra, hogy milyen előírásnak felel meg):

7. A csomagolóanyag újrahasznosíthatóságára, illetve természetes lebomlási idejére vonatkozó információk:

8. Az anyagra vonatkozóan rendelkezésre álló vizsgálati adatok:

9. Az anyag vizsgálatra alkalmas mennyiségű mintája:

14. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez

Az ionizáló energiával kezelt élelmiszerek nemzetközi jele

A sötét felületek zöld színűek.

15. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez

Víz, koncentrált anyagok, egyes keverékek felhasznált anyagként való feltüntetésének szabályai

1. Az előállításhoz felhasznált vizet a késztermékben meghatározható tömeg szerint kell a felsorolásban megemlíteni. Kivéve a kizárólag a koncentrált összetevők hidratálására, illetve a rendszerint nem fogyasztandó folyadékközegként felhasznált vizet.

1.1. Ha az előállításhoz felhasznált víz az élelmiszer 5%-át nem haladja meg, akkor nem szükséges figyelembe venni a felsorolásnál.

2. A koncentrált vagy dehidratált élelmiszerek esetében, melyek víz hozzáadásával hozhatók eredeti állapotba, a felhasznált anyagok a hidratált termékben előforduló mennyiségük sorrendjében is felsorolhatók, azzal a feltétellel, hogy az összetevők listáját "a hidratált termék összetevői:" vagy a "felhasználásra kész termék összetevői:" kifejezést vezeti be.

3. A gyümölcsök, zöldségek és fűszerek olyan keverékei esetében, ahol egyik komponens sincs jelentős túlsúlyban, a felhasznált anyagok tetszőleges sorrendben sorolhatók fel, amennyiben a felsorolást a "változó arányban" kifejezés kíséri.

16. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelethez

Az élelmiszer előállításához felhasznált anyagok felsorolásánál a használható gyűjtőnevek

Visszatérés a rendeletekhez!